Kozma Ferencz

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

 

 

Kozma Ferencz Csekefalván született 1844. február 7-én, édesapja unitárius lelkész, egyházi író. Korán árvaságra jutott, taníttatásáról édesanyja gondoskodott. 1853-ban a székelykeresztúri unitárius gimnáziumba íratták be, l860-tól tanulmányait Kolozsváron ugyancsak az unitárius gimnáziumban folytatta. 1867-ben tett papi vizsgát, ezt megelőzően már segédlelkésze Ferencz József kolozsvári papnak, a későbbi unitárius püspöknek.

Ösztöndíjjal külföldi egyetemeken tanult tovább, l867-69 között teológiát, filozófiát és pedagógiát hallgatott Jenában, Heidelbergben és Zürichben. 1869-ben egykori keresztúri iskolájához nevezték ki a görög és a német nyelv tanárának, de l870-től az ebben az évben alapított tanítóképzőben folytatta pedagógiai munkásságát, itt magyar irodalmat, történelmet és földrajzott oktatott. 1873-1866 között az intézet igazgatója és a pedagógia tanára, szerkesztette a tanítóképző Évkönyvét. 1874-től a gimnázium gondnoka, neki is köszönhető, hogy a Jakab Elek féle könyvtár Székelykeresztúrra került. 1873-ban városunkban létrehozta az első népbankot.
1866-ban Kolozsvár vármegye tanfelügyelőjévé nevezték ki. Néptanító egyletet alapított, megszervezte a kisdedóvókat és menedékházakat, a népiskolák mellett több gyermekotthont létesített, közreműködött az új kolozsvári tanítóképző intézet létrehozásában. Tevékenykedett az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületben, tagjai közé választotta az Erdélyi Irodalmi Társaság. 1902-ben a Székely Kongresszuson a székelység szociológiai helyzetéről és néprajzi értékeiről tartott előadást. Több közművelődési intézmény és jótékony egyesület tagja, a kolozsvári unitárius gimnázium gondnokává választotta. Az l874-ben alapított Székely Történeti pályadíj-alap pénztárosa. Számos elismerésben és kitüntetésben részesült, 1904-ben vonult nyugdíjba.
Rendkívül termékeny író, foglalkozott az erdélyi unitárius nagyok életrajzával, valamint pedagógiai, tanügypolitikai és tanügytörténeti kérdésekkel. Főműve A Székelyföld közgazdasági és közmívelődési állapota címmel 1879-ben jelent meg Budapesten. 

E maga nemében páratlan monográfiát a Székely Mívelődési és Közigazgatási Egyesület pályázatára írta, s Orbán Balázs korszakalkotó munkája mellett a legjelentősebb forráskiadvány, mely a Székelyföld korabeli gazdasági és kulturális állapotának szakszerű, tárgyilagos bemutatására vállalkozott. A könyv tudományos jelentőségét bizonyítja, hogy szerzőjét a MTA levelező tagjai közé választotta /1880/. „ A mű…  négy fő szakaszra van osztva. Az első szakasz: A Székelyföld és népe, földrajzi, természet- és földtani és ethnographiai tanulmány; második szakasz: mező- és erdőgazdaság, a földmíveléssel, szőlő- és bortermeléssel, kertmívelés, állattenyésztéssek foglalkozik, tartalmazván még a mezőgazdasági rendszer bírálatát és némely javaslatokat; a harmadik szakasz tárgyalja az ipart, kereskedést és pénzügyet, s a negyedik szakasz a közmívelődést és tanügyet. Ezek szerint nemcsak az osztályozás olyan, mely tárgyát kimeríti, hanem a részletek is szakszerű tárgyismerettel vannak előadva… „ -olvassuk a bíráló bizottság értékelését. A méltatlanul elfelejtett, de annál nélkülözhetetlenebb kiadványnak ma már a hasonmása is olvasható, 2008-ban jelentette meg a Székely Nemzeti Múzeum.
1920. május l2-én halt meg Kolozsváron.

Fülöp Lajos

 

Ki van itt?

Oldalainkat 611696 vendég és 30 tag böngészi

Cikkmegtekintések találatai
342025

Mit jelent neked az EU?
Zenta testvérvárosunk felmérése az alábbi képre kattintva elérhető:flag of european union

Székelykeresztúr Város Polgármesteri Hivatala most már elérhető a facebookon is!
facebook like logo vector 400x400

copyright (c) 2011-2019 - Székelykeresztúr Város Önkormányzata    |    hosting by gsystems.ro

Search