Kriza János

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

Országszerte emlékünnepségekkel tisztelegtek június 28-án, Kriza János, Nagyajta és Erdővidék jeles szülöttje előtt. Kriza János 1811. június 28-án született Nagyajtán. Innen 1820-ban Torockóra került algimnáziumba, majd 1825-től Székelykeresztúron járt iskolába. Kolozsvárra innen került, és ott tanult 1829-től. Ugyanott folytatta tanulmányait, 1833-ban bölcseletet és teológiát. 1835-től már a kolozsvári unitárius egyház lelkésze, de hittudományi képzettségének befejezése végett két évre külföldi tanulmányútra küldték Berlinbe.

kriza janos 1

Kriza János már kisdiák korában magyar és latin nyelvű verseket írogatott. Költeményeit közölte a Remény, az Atheneum, a Nemzeti Társalkodó és a Vasárnapi Újság. Időközben ezeknek egy része külön kötetben is megjelent, ám nem valami nagy visszhanggal.
Az 1840-es években gyűjteni kezdte a székelyföldi népköltészet termékeit, amiről tudjuk, hogy nagyszabású feladatkört tűzött ki maga elé, ugyanis számos emberrel, intézménnyel felvette a kapcsolatot annak érdekében, hogy minél több mesét, mondát, balladát, legendát stb. összegyűjthessen. És már alig két év elteltével felhívást bocsátott közre a Vadrózsák című kötet megjelenését célzó előfizetésekre is. Sajnos úgy a szabadságharc, mint az azt követő Bach-korszak késleltette a gyűjtemény első kötetének kiadását, mely végül csak 1863-ban láthatott napvilágot. Megjelenését elsősorban gróf Mikó Imre anyagi támogatásának és Gyulai Pál szerkesztői közreműködésének köszönhette. A kötet megjelenését követően némi vitát is kavart, ugyanis kritikusai közül néhány azzal vádolta meg, hogy az anyagok egy részét átszerkesztette.

Napjainkig a kötet azonban több kiadást is megért. Második kötetét úgy tudjuk anyagiak híján nem jelentethette meg, így annak kéziratát a Magyar Tudományos Akadémiának ajánlotta fel, amely rögtön vállalta a kézirat kiadását. Kriza János a kötet szerkesztése közben sajnos tüdőgyulladást kapott, és 1875. március 26-án hirtelen elhunyt, Kolozsváron a Házsongárdi temetőbe helyezték örök nyugalomba.

A neves gyűjtőt, nyelvjáráskutatót, költőt, műfordítót, a Magyar Tudományos Akadémia tagját és az Unitárius Egyház 22. Püspökét, Kriza Jánost, a magyar társadalom sorskérdései foglalkoztatták leginkább, azok a sorskérdések melyeket a népsors szemszögéből abban az időben kevesen vettek figyelembe. Egyházi beszédei a keresztény erkölcsről, gyakorlati életről, a tudomány és társadalom kérdéseiről, népének sorsfordulóinak, szerepvállalásairól szóltak.
A székelykeresztúri Molnár István Múzeum őriz egy pár korabeli dokumentumot, köztük Arany János, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárának, illetve Kriza Jánosnak, a volt tanítványnak az iskola igazgatóságához intézett levelét.
Az országszerte tartott megemlékezéseken előadást tartottak: Kríza Ildikó, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Kovács Sándor teológiai tanár, Pozsony Ferenc egyetemi tanár, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke, Elekes Botond Áron, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kulturális államtitkárságának kabinetfőnöke, Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, és Bihari Edömér és Nagyajta polgármestere, hogy csak néhányukat említsük.

(Forrás: Nagyjaink 2011.)

Szente B. Levente

 

Ki van itt?

Oldalainkat 611710 vendég és 30 tag böngészi

Cikkmegtekintések találatai
342036

Mit jelent neked az EU?
Zenta testvérvárosunk felmérése az alábbi képre kattintva elérhető:flag of european union

Székelykeresztúr Város Polgármesteri Hivatala most már elérhető a facebookon is!
facebook like logo vector 400x400

copyright (c) 2011-2019 - Székelykeresztúr Város Önkormányzata    |    hosting by gsystems.ro

Search