P. Szentmártoni Kálmán

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

130 éve született P. Szentmártoni Kálmán tanár, történész, népmesegyűjtő

Unitárius lelkészi családban született 1879. február 18-án Nyárádszentmártonban. „Hatan voltunk testvérek. Korán árvaságra jutottunk… Gyermekkorom és ifjúságom keserves küzdelmek és nélkülözések között telt el…” írta visszaemlékezéseiben. Elemi iskolai tanulmányait szülőfalujában kezdte meg, a II-V. osztályokat Torockón végezte, fenntartásáról önmaga gondoskodott, akárcsak később a kolozsvári unitárius gimnáziumban. Az 1899/1900-as évben teológiát hallgatott, végül a tanári pályát választotta. 1904-től a gimnáziumban óraadó, a következő évtől ugyanitt helyettes tanár. 1907-ben szerezte meg a kolozsvári egyetemen a történelem-földrajz szakos tanári oklevelet, s még ebben az évben a székelykeresztúri unitárius gimnázium tanárának nevezték ki, melyet A történettanítás újabb irányai című értekezésével foglalt el. 1933-ig tanított itt, ekkor veszi át az intézmény irányítását. 1935-től a kolozsvári unitárius főgimnázium tanára, 1939-ben nyugdíjazzák, s ekkor kapta meg a tiszteletbeli igazgatói címet. Óraadóként tovább tanított, 1940-től újra rendes tanárként alkalmazzák, 1943-ban rövid ideig újra igazgatói státusba került, s még ebben az évben nyugalomba vonult.
1938-tól szerkesztője, majd felelős szerkesztője, kiadója a Keresztény Magvető folyóiratnak. Részt vett a tanügyi mozgalmakban, s a különféle egyesületek munkájában:  Székelykeresztúri Vöröskereszt, Jótékony Nőegylet, Unitárius Irodalmi Társaság, éveken át az unitárius egyházi főtanács tagja. „Nagyrészt –írta – társadalmi munkásságomnak eredménye, hogy Székelykeresztúron márvány emléktáblával van megjelölve az a ház, ahol Petőfi Sándor utolsó éjszakáját (helyesen estéjét) töltötte.” Gondozta a gimnázium történelmi-néprajzi szertárát, amely később a városi múzeum alapgyűjteményét képezte.
Jelentős történetírói munkássága:  foglalkozott II. Rákóczi Ferenc politikájával, János Zsigmond erdélyi fejedelem élet és jellen-rajza című történeti munkáját 1934-ben Székelykeresztúron adta ki. Gunda Béla professzorhoz írt önéletrajzi visszaemlékezésében (1946) 14 önállóan megjelent munkáját és 110 cikkének címét sorolja fel, ez utóbbiakban főleg a történelem és a pedagógia köréből. Ezek körül különösen jelentősek azok a tanulmányok amelyek báró Orbán Balázs életével és munkásságával foglalkoznak. Figyelmét már ifjúkorában felkeltette a falu világa, a népi értékek kutatása. „Nemesi családból származtam, de a nép sorsa iránt mindig érdeklődtem és mint egyetemi hallgató tagja voltam egy titkos társaságnak, amely feladatának a népművelést tűzte ki. Vasárnaponként kirándultunk a falvakba, ahol előre megállapított terv szerint, irodalmi, gazdasági s más a népet érdeklő időszerű kérdésekről tartottunk előadásokat, olykor szavalatokat is. A nép mindenütt szívesen fogadta önzetlen munkánkat…” E korán jelentkező érdeklődésének tudható be, hogy hosszas gyűjtőmunka után 1944-ben sikerült közzétennie Székely népmesék című kötetét. „A mesék nagy része Háromszék megyében van… A mesék közül van pár Udvarhelyszékről is. Ezeket Kovács Lajos siménfalvi falusi ember és Miklósi Miklós volt tanítványom elmesélése után írtam le.”
1968. június 11-én halt meg Kolozsváron.

Fülöp Lajos

 

Ki van itt?

Oldalainkat 703704 vendég és 31 tag böngészi

Cikkmegtekintések találatai
378365

Mit jelent neked az EU?
Zenta testvérvárosunk felmérése az alábbi képre kattintva elérhető:flag of european union

Székelykeresztúr Város Polgármesteri Hivatala most már elérhető a facebookon is!
facebook like logo vector 400x400

copyright (c) 2011-2019 - Székelykeresztúr Város Önkormányzata    |    hosting by gsystems.ro

Search