Szabó Gyula, író

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

 Szabó Gyula, író, Székelykeresztúr

 

Homoródalmáson született 1930. szeptember 11-én, szülei földműveléssel foglalkoztak, apja jártas volt a kőfaragó mesterségben is. Szülőfaluja írásainak örök témájává vált, hazai élményei, s a Székelyföld társadalmának rohamos változásai határozták meg érdeklődését és művészi hitvallását. Itt ismerkedett meg a rugonfalvi származású Varga Irma tanítónővel, aki 49 éven át hűséges élettársa volt.

Tanulmányait Almáson kezdte meg, 1942-ben tanítója tanácsára szülei a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnáziumba íratták be, 1950-ben érettségizett. Megható szavakkal emlékszik vissza keresztúri éveire abban a levélben, amelyet a város lakóinak írt a település első írásos említésének 650. évfordulója alkalmából: “...az én történelmi tudatom Keresztúrra vonatkozóan éppen 40 esztendővel ezelőtt kezdődött, amikor egy almási meszes szekér ernyője alatt kuporogva - amint azt több ízben emlegettem, de a keresztúriak bizonyára elnézik nekem ezt az önismétlést - nekiindultam a Keresztúrra vivő hosszú útnak, akkora tudásszomjjal, hogy az még a mindig égő szülőföldszeretet - s később a 8 keresztúri esztendőn keresztül a soha nem csillapuló hon vágyat- is felülhaladta. Ha az embernek kis korában vannak a legnagyobb álmai, akkor nekem 40 évvel ezelőtt a legnagyobb álmom Székelykeresztúr volt a maga “főgimnáziumával”, amely akkor Orbán Balázsnak, az egyik legnagyobb székelynek a nevét viselte... számomra Keresztúr “szülte” a gyermeket felnőtté. S bizonyára nem pusztán ünnepi alkalomra mondott szép szó azt vallani, hogy Keresztúr számomra sorsdöntő Keresztút volt: hiszen az egész életpályára és élethívatásra eligazított. Ezért képes bennem még a legsarkosabb ellentétpár is ugyanazt az egyet állítani, ha a keresztúri idők emlékéről van szó: soha nem felejtem, mindig megőrzöm.”   

Főiskolai tanulmányait Kolozsváron végezte, 1954-ben a Bolyai Tudományegyetemen magyar szakos tanári oklevelet szerzett,1954-1957 között az Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó szerkesztője, 1957-től 1992-ig nyugdíjbavonulásáig az Utunk, illetve a Helikon belső munkatársa. A Magyar Irószövetség tagjai közé választotta.    

2000 májusában Székelykeresztúr városa díszpolgárává avatja, a laudációt az egykori iskolatárs, a névrokon Nagy Domokosné Szabó Emma tanárnő olvasta fel: “Szabó Gyula már hosszú idők óta Keresztúr egyik büszkesége... Ő az örök hazajáró... A férjem osztálytársa is volt és ugyanolyan tehetségmentett, mint Szabó Gyula. Ehhez tudni kell, hogy a Magyar Tehetségmentés Alapítvány jóvoltából 1942-ben 30 kitűnő tanuló kapott teljes ellátást és tanulási lehetőséget... olyan volt mint a többi diák, fiatal, vidám... nagyon szűkszavú volt, pedig az ötvenes években igazán lehetett volna hangoskodó... Mégis valami megkülönböztette: olyan határozott, súlyos léptei voltak, mintha lépéseibe sűrűsödött volna az egész énje... Tudtuk róla, hogy nagyon jó tanuló, még abban a híres elit osztályban is a legjobb...”

1952-től jelennek meg novellái, ezután folyamatosan közöl, az igazi sikert és elismerést  A Gondos atyafiság című háromkötetes faluregényével aratta /1955-1961/. Igen termékeny író, elbeszéléseit, riportjait, esszéit kötetekben jelentette meg, több kisebb regénye is napvilágot látott, a legterjedelmesebb és legjelentősebb történelmi regénye /kollázs/ A sátán labdái az Erdélyi Fejedelemség vészterhes múltjába vezeti az olvasót, mintegy választ keresve a jelen sorsfordító kérdéseire /I- V. kötet, 1978- 2002 /.

Szabó Gyula írói hagyatéka az elmúlt félévszázad erdélyi magyar prózairodalmának kiemelkedő csúcsteljesítménye, tematikai gazdagságával, választékos, igényes stílusával a hazai epika értékálló alkotásait hozta létre. Soha nem kereste a rendszer kegyeit, az elismerést olvasóitól várta, akikben nem is csalatkozott. Kitüntetéseket nem kért és nem is kapott, önéletrajzi viszaemlékezéseinek tárgyilagossága és tényszerűsége az erdélyi magyar irodalom félszáz esztendejének hűséges krónikásává avatta. Munkásságát megismerni és megismertetni közös kötelességünk, hiszen az egykori keresztúri diák Erdély egyik legnevesebb írójává vált. Megérdemelné, hogy városunk egyik utcája az ő nevét viselje. Kolozsváron hunyt el 2004. december 21-én, a homoródalmási unitárius templomban a keresztúriak nevében az egykori osztálytárs dr. Sebestyén Gyula szakorvos búcsúztatta, szülőfaluja temetőjében helyezték örök nyugalomra.

Fülöp Lajos  

 

 

Ki van itt?

Oldalainkat 703633 vendég és 31 tag böngészi

Cikkmegtekintések találatai
378318

Mit jelent neked az EU?
Zenta testvérvárosunk felmérése az alábbi képre kattintva elérhető:flag of european union

Székelykeresztúr Város Polgármesteri Hivatala most már elérhető a facebookon is!
facebook like logo vector 400x400

copyright (c) 2011-2019 - Székelykeresztúr Város Önkormányzata    |    hosting by gsystems.ro

Search