Tompa László

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

45 éve halt meg a Lófürösztés költője  TOMPA LÁSZLÓ

Betfalván született l883. december l4-én, Segesváron kezdte el iskolai tanulmányait,  l893-l897  között az unitárius gimnázium tanulója, l902-ben érettségizett Nagyszebenben, ezt követően joghallgató Kolozsváron, s l907-től a sikeres vizsgák után közigazgatási joggyakornok Székelyudvarhelyen, majd rövid ideig ugyanitt megyei főlevéltáros. Az anyavárosban 1919-l943 között  Székely Közélet hetilap főszerkesztője, l944-ben a helyi katolikus gimnázium tanára, majd nyugalomba vonul.

Első verseit a Képes Családi  Lapok, Székelyföld , Székely Közélet, Zord Idő közlik, l921-ben már önálló kötettel jelentkezett  Erdély hegyei közt címmel. Ezt követte az Éjszaki szél /l923/, majd l929-ben  a Ne félj! , l940-ben a Hol vagy, ember?, s a háború után többnyire csak gyűjteményes köteteket tett közzé. Publicisztikai tevékenysége ugyancsak jelentős, s az elismerés sem váratott magára, számos díjat ás pályázatot nyert el  l920 és l955 között /Zord Idő pályázata, Erdélyi Helikon, Baumgarten díj, Petőfi Társaság jutalma, RNK állami díja/ . A magányos költőt már a húszas évektől az erdélyi líra kiemelkedő képviselőjeként tartották számon, később  a legnagyobbak között, Áprily Lajos, Dsida Jenő, Reményik Sándor társaságában emlegették. Vidéki elszigeteltségében is maradandót alkotott, költészete mindmáig a két világháború közötti erdélyi magyar irodalom példaértékű hitvallása, a kitartás, a sorsvállalás ékes bizonyítéka.

Szülőfaluja és Székelykeresztúr  költészetének örök ihletője maradt. „költő voltam már akkor is, amikor a betfalvi kert tavaszodása közben…még egészen kisgyermekként csodálkoztam rá ennek a titokzatos világnak a csodáira… A szinte csak falunk mellett fekvő mezővárosba, Székelykeresztúrra kerültem négy évre az unitárius kollégiumba. Igy sokat lakhattam otthon is, s ebből a korból falusi gyermektársaimmal való nagy labdázásokra emlékszem különösen, meg nyári fürdőzésekre, melyek során néha órákig tartó  indián csatározásokat rendeztünk, a part menti berket teljesen megszállva és ott nagy zajjal ugrándozva. Gyakorta volt akkortájt nyáron a naponta kétszeri lófürösztés is..”

A keresztúri tanítóképző egykori diákja, Kicsi Antal irodalomtörténész terjedelmes  monográfiájában foglalta össze a költő életútját és irodalmi munkásságát. „A keresztúri évek, a kevés irodalmi vonatkozású adat ellenére, a tudatosabb irodalmi készülődés időszakának tekinthetők. Már csak azért is, mert az első alkotó próbálkozások után, olvasmányai útján itt kezd behatóan ismerkedni a rangos szépirodalommal, itt mozog fiatalabb tollforgatók társaságában.” Tompa László ugyanis a gimnáziumban kapcsolódott be a Tavaszi bimbók című kéziratos diáklap szerkesztésébe és terjesztésébe  kollégáival együtt. Sokat olvas, tanárai már ekkor felfigyeltek kivételes irodalmi tájékozottságára, de arra is,  hogy hajlamos a magányosságra, „nem sokat viháncoló fiú volt”.

Székelyudvarhelyhez kötötte munkahelye, a családja, l972-ben a Székely Támadt vár szomszédságában  lévő lakóházában  a helyi múzeum gondozásában közreműködésemmel emlékszoba nyilt. 1999. december l2-én az egykori szülőház helyén épült új lakóház falán betfalvi tisztelői emléktáblát helyeztek el, s 2OO4. szeptember 5-én pedig a helyi elemi iskolát a falu híres szülöttjéről nevezték el, Betfalván talán majd egy utca is az ő nevét viseli.

1964. május 13-án Székelyudvarhelyen hunyt el.

 

Ki van itt?

Oldalainkat 611776 vendég és 30 tag böngészi

Cikkmegtekintések találatai
342078

Mit jelent neked az EU?
Zenta testvérvárosunk felmérése az alábbi képre kattintva elérhető:flag of european union

Székelykeresztúr Város Polgármesteri Hivatala most már elérhető a facebookon is!
facebook like logo vector 400x400

copyright (c) 2011-2019 - Székelykeresztúr Város Önkormányzata    |    hosting by gsystems.ro

Search